Mindannyian mások vagyok, különbözünk egymástól, más-más erősségekkel, és gyengeségekkel. Ez nagyon fontos a nyelvtanulásodnál is. Ha ismered magadat, és tudod mik az erősségeid, és gyengeségeid, sokkal több mindent tudsz tenni, hogy mégis megbirkózz a feladattal. Kicsit olyan ez, mint a szuperhősöknél. Mindenki segít megmenteni a várost a szörnyektől, de mindenki máshogy csinálja. Más-más képességekkel, és erősségekkel. Vagy épp gyengeségekkel. Stark magának készíti az iron man ruháját, de szinte képtelen csapatban dolgozni. Ugyanez nálunk is megvan. És a másik nagyon fontos dolog. Csak azért mert nem látszik, mindegyikünknek megvan a maga erőssége, és szuperereje. A szuperhősök se viselik mindig a köpenyeiket, vagy pajzsaikat. De attól még megvan az erejük.

Az első és legfontosabb dolog, hogy átgondoljuk, hogy milyenek is vagyunk, és az hogy befolyásol minket a tanulásban. Készítsünk listát. Rossz és jó tulajdonságainkról, és azokról a dolgokról, ami érdekel minket. Ide bármi jöhet. Film, hobbi, dal, együttes, állatok, étel, ország, vallás, példaképek. Bármi, csak szedd össze, és legyen meg egy helyen. Mért fontosak ezek.

Ha megvan a jó-rossz tulajdonság listád, nézd át, mi miben gátol, és miben van a segítségedre, vagy te mit tudsz tenni, hogy az jó legyen. Ha tudod, hogy kevés a szorgalmad, és kitartásod, gondold át, hogy ez mit is jelent. A hosszú leírások, és magyarázatok nem fognak segíteni. Keress blogokat, nyelvtanulásos oldalakat, ahol egy helyen van összeszedve sok anyag, és feladat. Mennyire nagy a lelkesedés, és ez meddig fog kitartani. Ha tudjuk magunkról, hogy mindenbe belekezdünk, de sose csináljuk végig, hamar elszáll a lelkesedés, és ott hagyjuk, keressünk előre játékokat, szórakoztató feladatokat, hogy amikor ott tartunk, hogy már semmi értelme, legyen ami löketet ad. Ha imádunk olvasni, és mindenhova könyvvel járunk, irány a könyvesbolt, és vegyünk idegen nyelvű könyvet. Regényt. Lehetőleg olyat, amit már olvastunk magyarul. Nem árt körbe nézni a neten, utána nézni mit írnak, mennyire nehéz egy-egy könyv nyelvezete nyelvtanuló szemmel. Bátran vessük bele magunkat már az elején. Ha sokat tanulunk, nem árt előre keresgélni szókártyákat, azok jobban passzolnak a stílusunkhoz. Ha soha semmi időnk sincs semmire, a legelején keressünk audio magyarázatokat, példákat, segítséget, amit munkába/hazafele menet is hallgathatunk, és időt spórolunk. Ha versenyző típusúak vagyunk, érdemes keresni egy olyan nyelvtanulásos oldalt, ahol pontokat szerzel, és másokkal összevetheted azt, egy állandó versenyhelyzetet teremt, és motivál. Viszont. Ha hamar kétségbeesünk attól, hogy mások jobbak mint mi, inkább egyedül tanuljunk, és olyan felületet keressünk, ahol magunkat tudjuk ellenőrizni, és látni a fejlődésünket, de nincs versenyhelyzet.

A kedvencek lista. Mért fontos ez ? Mert ez az ami érdekel minket. Ha ilyen témában, oldalon nézelődünk, olvasgatunk, sokkal több szó, kifejezés megmarad,mintha egy nyelvtani szabályt gyakorolunk be példákkal. Fontos felismerni azt, hogy ami érdekel, azt szívesen csináljuk, és amit szívesen csinálunk, az örömet okoz. A nyelvtanulás lényege nem a szenvedés, és gyötrődés, hanem a sikerélmény, az élvezet. Minél több a pozitív hatás, annál könnyebb és gyorsabb a fejlődés.

Célkitűzés, jutalmazás, motiválás
Nem véletlen, hogy a suliban is osztályzás van, vagy munkahelyeken is (jó esetben). Tűzzünk ki célokat, lépcsőket, amiket meg kell másznunk. Ez bármi lehet. Nyelvtani szabályok, egy-egy dal, musical-részlet megértése, film megnézése, könyv elolvasása, rendelés leadása, érdeklődés valami iránt, bármi. Lényeg, hogy változatos legyen, és  tényleg motiváljon. Adjunk hozzájuk jutalmat is, és írjuk melléjük. Egy-egy csoki, kisebb célokhoz, egy áhított regény a nagyobbakhoz. Ez fontos, mert így te egymagad is képes vagy újabb és újabb löketet adni a tanulásodhoz. Ezt a képet, rátehetjük a füzetünkre borítóként, ki a falra, vagy épp a gépen háttérképnek. Lényeg hogy sokszor találkozzunk vele, és mindig lássuk merre is tartunk, és haladunk. Amit megcsináltunk, ne kihúzzuk, vagy áthúzzuk, attól olyan negatív érzetet kelt, pipáljuk ki. Segíthet még az is, ha rajzolunk egy figurát, és azt mindig arra a részre ragasztjuk, ahol épp tartunk. Hogy még jobban szembetűnő legyen, és rögzüljön, hogy igen itt tartok, ez van előttem, és ennyi lépcsőt már megtettem. Nyilván ezt lehet variálni, lókedvelők készíthetnek díjugratáshoz hasonló akadályokat, azokra ráírva a célokat. Lényeg, hogy motiváljon minket, és tényleg hozzánk legyen igazítva. Semmiféleképpen se töltsünk le mások listáját. Semmi értelme.

Merj álmodni! avagy "Heart in the box"
Még mindig az a baj, hogy nem merünk álmodni. Nem merünk nagyokat álmodni. Pedig ahhoz hogy sikeresek legyünk, ahhoz ez kell. Nem vagyunk ugyanolyanok, akkor mért elégednénk meg ugyanazokkal a dolgokkal, célokkal, amit bárki más is kitűzhet magának ? Merjünk álmodni, kívánni, és valami óriásit akarni. Grace klinikában van egy rész. Ahol egy szívet egy dobozban tartanak, és ver a szív. Christina meg kap egy lehetőséget, hogy összeírja milyen műtéteket akar elvégezni, és akkor a felettese ha tudja elintézi neki az egyiket. És ő csak ír, és ír, és minden szokványos, nehéz, de szokványos eljárást, és műtétet felsorol. A sebészeti főnök átnézi, és ő szól rá, hogy használja a kulcsot. A kulcsot a megoldáshoz, ami maga a szív a dobozban. (heart in the box) Az is szinte egy csoda, és az kell hogy motiváljon, mikor célokat tűzünk ki, és álmokat készítünk. Így tessék célt kitűzni ! :)

Iron Man 3. előzetese - Listening feladatokkal

Angol eredeti :

Szöveg :
Stark : Got lot of apologies to make.
Nothing's been the same since New York.
We experience things, and then they're over.
I can't sleep. And when I do, I have nightmares.
Honestly, there is a hundred people want to kill me.
I hope, I can protect the one thing I can't live without.

The Mandarin : Ladies... Children...Sheep...
Some people call me a terrorist, but I consider myself a teacher.
Lesson Number One : Heros : There is no such thing.

Behelyettesítendő :
Stark : ..... lot of ......... to make.
Nothing... ........ the ..... ....... New York.
We ................ things, and then ......... over.
I can't ............ And .......... I do, I have ..............
.........., there is a ................... people want to ....me.
I hope, I can .........the one thing I ............live .........

The Mandarin : .............. Children..............
Some ..........call me a ........., but I ............myself a .............
Lesson .........One : .........: ........is no .......thing.

Aláhúzott szavak :
apologies : plural. noun 
  singular : apology
  definition : An acknowledgment expressing regret or asking pardon for a fault or offense
  magyar fordítás : bocsánatkérés (főnév)

same : adjective
  definition : Being the very one; identical
  magyar fordítás : ugyanaz, ugyanolyan (melléknév)

experience : verb , regular
  infinitive : to experience 
  definition : go or live through
  magyar fordítás : tapasztal (ige, szabályos)

they're over : phrase
  structure : to be over
  definition : At an end
  magyar fordítás : vége van, elmúlik (kifejezés)

honestly : adverb
  definition : In an honest manner.
  magyar fordítás : őszintén (határozószó)

protect : verb ,regular
  infinitive : to protect
  definition : To keep from being damaged, attacked, stolen, or injured; guard. Defend.
  magyar fordítás : megvéd (ige, szabályos)

call me : verb with implication
  definition : To name
  magyar fordítás : hív, nevez ( ige vonzattal)

consider : verb, regular
  definition: To form an opinion about; judge
  magyar fordítás : gondol, tart (ige, szabályos)

heros : plural noun
  singular : hero feminine : heroine
  definition : Somebody noted for courage and daring action
  magyar fordítás : hős (többesszámú főnév - női alakja : heroine)

Dőlt betűs szavak :
to make :  (have) got something to make  : kifejezést használjuk ha arról beszélünk, hogy valamit meg kell csinálnunk. Például : Sok házim van, amit meg kell csinálnom. Got lot of homework to do. 
Példa rá a twilightból : 1:33 Phil : Guys, I love you both, but we got a plane to catch

been : to be past participle azaz 3. alakja. Present Perfect-et használunk, mert arról beszélünk, hogy egy adott ponttól kezdve (since) valami történt, egészen a jelenig : itt konkrétan, hogy semmi sem ugyanolyan. A New Yorki eseménytől kezdve idáig. a to be 3 alakja : to be / was/were / been

sleep : rendhagyó ige. 3 alakja : sleep / slept / slept
can :  rendhagyó ige. 3 alakja nincs.  : can / could  Az összes többi ideigőnél a be able to hasonló jelentésű szerkezetet használjuk.

sheep : a szövegből kiderül, hogy itt többesszámú jelentése lesz, azaz bárányaim nem bárány. Az előtte lévő szavakból, és abból, hogy egy felsorolás következtethetjük ki ezt, hiszen a ladies, illetve children is mind többesszámú alakok. Fontos megjegyezni, hogy a bárány többesszáma ugyan úgy néz ki, szóval sheep-sheep

Magyar fordítás :
Stark : Sok mindenért bocsánatot kell kérnem.
Semmi sem ugyanolyan New York óta.
Tapasztalunk dolgokat, aztán egyszer csak végük.
Nem tudok aludni. Amikor mégis, rémálmaim vannak.
Őszintén. Több száz ember akar megölni.
Remélem, hogy megvédhetem az egyetlen dolgot, ami nélkül nem tudok élni.

The Mandarin : Asszonyok...Gyerekek..Bárányok..
Néhányan terroristának hívnak, de én tanárként tekintek magamra.
Első lecke : Hősök : Nincsenek. 

Vajon mennyire fontos a helyes kiejtés, mennyire lényeges, és mennyire kellene arra koncentrálnunk a nyelvtanulásunk során, hogy anyanyelvi kiejtésünk legyen a tanulni kívánt nyelven?
Sokan úgy gondolják, hogy ez az a része a tanulásnak, amire nem kell annyi időt fektetni. Valahogy kicsit azt érzik, hogyha megtanulják a helyek kiejtést, intonációt, hangsúlyozást, akkor kicsit vesztenek saját magukból, mert hogy az akcentusuk ők maguk, őket jellemzi, és úgymond egy védjegyként szolgál. Illetve az egyik másik legfontosabb, hogy az akcentus lehet cuki, és szexi, ami sokszor számíthat, illetve sokszor lehet célkitűzés. Ezzel már az amerikai sorozatokban biztos találkoztatok, mikor angol származású karakter jelenik meg, és mennyire vicces, mennyire cuki tud lenni, míg egy francia vagy spanyol származásúnak legtöbbször a „milyen szexi az akcentusa” szerepet osztják.  

(Love Actually – Igazából szerelem filmben Colin Amerikába utazik abba a reményben, hogy a brit akcentusával felszedhet majd kint csajokat)

Habár nyilván ezzel egyet kell értenem, mégis úgy gondolom, hogy a kiejtés az egyik alap-pillére a nyelvtanulásnak, és nem elhanyagolható. Igen is időt kellene szánni rá, és megtanulni, érezni, hogy mit mikor és hogyan ejtenek ki az adott nyelven. Ez sokszor fárasztó, és hosszadalmas lehet, és bizonyos betűknél, hangzóknál rendesen megnehezítheti a nyelvtanulók dolgát, mégis megéri szenvedni.

Felvetődik mindig a kérdés, hogy mi a jobb, biztos tudással, vagy anyanyelvihez hasonló akcentussal beszélni, és hogy melyik ér többet, és melyikkel tudjuk jobban eladni magunkat. Az igazság az, hogy ez a lehető legegyszerűbb kérdés. Habár a biztos tudással jobban elboldogulsz egy beszélgetésben, hallják rajtad hogy nem vagy anyanyelvi, és egyfajta távolságtartást fog eredményezni az anyanyelvi beszélővel szemben. Míg ha te majdnem tökéletes kiejtést tudsz elsajátítani, egyrészt le lesz nyűgözve a beszélgetőpartnered hogy mennyire anyanyelvi beszélőnek tűnsz, másrészt a beszélgetés is könnyedebb lesz, és fesztelenebb. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy azzal, hogyha minden alkalommal csodálkozásba ütközöl, mikor kiderül, hogy nem anyanyelvi beszélő vagy, mégis annyira szuper a kiejtésed, elismerést és pozitív viszacsatolást kapunk a másiktól, ami által sikerélményünk van, és még több kedvvel vetjük bele magunkat a további tanulásba. Még egy kérdés, vagy probléma merül fel, vagyis hogy ha akcentus nélkül bezsélünk egyszerűbben találhatjuk maguinkat olyan szituációban,  hogy a másik hadar, és keveset értünk meg belőle. De arra meg úgy gondolom, hogy mindenki képes, hogy megkérje a bezsélgetőpartnerét hogy bezséljen egy kicsit lassabban. Hiszen  ha olyannal találkozunk, akinek tökéletes vagy majdnem-tökéletes a magyarja, mi is gyorsabban, és folyékonyabban beszélünk, míg egy olyan partnerrel akiről tudjuk hogy kevesebbet ért, lassabban, és artikuláltabban, tisztábban beszélünk.

(Én kicsi pónim részlet, ahol kitör a véleménye , és „kicist” gyorsan beszél. Nah egy ilyen kifakadást valószínű, hogy nehezen értünk meg. :) 0:00 - Angol 0:43 - Brazíliai Portugál 1:21 - Magyar 1:58 - Mexikói Spanyol 2:37 - Lengyel 3:13 - Olasz 3:49 - Német 4:26 - Francia 5:02 - Orosz 5:41- Holland)

Szóval maga a kiejtés igen is fontos, ugyan úgy a nyelvhez tartozik a helyes megtanulása, mint a szavak helyesírásának megtanulása, de sokszor azt hisszük, hogy erre nincs szükség. „Én nem fogok kimenni, nem vállalok kint munkát, nem beszélek külföldiekkel, csak a nyelvvizsga kell, hogy meg legyen a papír..” Sokszor találkozom ilyen, vagy ehhez hasonló mondatokkal, kifogásokkal. Ami a legfontosabb, az egész nyelvtanulás terén, hogy azt csináljuk, amit szeretnénk. Nyílván senki sem kényszírhet minket arra, hogy szert tegyünk a helyes kiejtésre, mint ahogy semmi másra sem. És nyílván azzal sincs baj, ha valaki szerint ez nem olyan fontos, és inkább más területre fókuszál.

De mégis mit tehetünk, ha nekünk ez igen is fontos?

1.Első és legfontosabb kérdés, hogy mikor kezdjünk el foglalkozni vele.
Ha szánunk rá időt, akkor mindenképpen a legelejétől fogva gyakoroljunk, én a legelején ezzel szoktam kezdeni. Nem kell érteni a szöveget, a nyelvtant, vagy a szavakat. Egy szöveget kell találni, és egy hangfájlt hozzá. Hallgasd a szöveget, és ismételd. Figyelj  oda, hallgasd figyelmesen, és próbáld meg minél jobban utánozni amit hallasz. Nagyon fontos, hogy milyen részletekben állítjuk meg , és ismételjük a szöveget. Mondatokat ismételjünk, ne szavakat. A leggyakoribb probléma, hogy megtanuljuk a szavakat, és az online szótár azt kiejti nekünk. Egyrészt egy robothangot utánozunk, ami sose lesz olyan mint a valódi, másrészt szavakat hallunk, nem mondatokat, kifejezéseket. A helyes hangsúlyozást, az elharapott, vagy épp összeolvasott szavak kiejtésére ez nem tanít meg minket.

Fontos még kiemelni, hogyha az elején erre nem fektetünk hangsúlyt, szavakat tanulunk, és nem mondatokat, rosszul rögzülnek a hangsúlyok, és később a begyakorolt, és rosszul megtanult szavakat nem könnyű, sokszor elég nehéz már javítani, és korrigálni. Erre a legjobb példa a My Fair Lady, biztos láttatok már belőle részt, mennyire küzd a helyes kiejtés megtanulásával, és begyakorlásával szegény. (Erre példát minden olyan filmben találtok, ahol faluról jön valaki, és előkelően kellene megtanulnia beszélni.)

2.Hogy néz ez ki a gyakorlatban, milyen szöveget hallgassak?
Mivel kezdjük, és mit csináljunk. Sokszor kérdezik tőlem a tanítványaim, hogy milyen szöveget hallgassanak, és ismételjenek. Ez nagyon egyszerű. Bármilyet, ami neked tetszik. Ez lehet dal, vagy nyelvtörő, előadás, vagy egy tv-reklám, rajzfilm vagy musical –részlet. A lényeg azon van, hogy élvezzük. Ha teljesen kezdőként, első próbálkozásainkat tesszük, fontos lépés, hogy egy dallal kezdjük. Ez dallamos, ritmusos, és könnyű olyat találnunk, amit ha nem is értünk, a hangzása megfog minket, és elvarázsol. Minél jobban hat ránk a választott dal, annál jobb, és annál sikeresebb lehet a tanulás. Hiszen kialakul egyfajta kötődés, és nehezebben felejtjük el hogy mit is csináltunk az elmúlt néhány percben.  Jó kiindulási pontot adhatnak a karaoke-verziók, azok, ahol látjátok is, hogy mikor kellene ejteni a szót, nem csak a szöveg van kiírva. (Fontos azért tudni, hogy a dalokban a ritmus miatt nyilván eltérhetnek beszélt nyelvben lévő mondatoktól a hangsúlyok, de kezdésnek nagyon jók, később meg jöhetnek a beszélgetés-hallgatások. )
Franciául tanulóimnak leggyakrabban musical-részleteket adok, ebből egyrészt nagyon sok neten elérhető, másrészt meg egy-egy musicalen belül is nagyon sok dal van, ami közül elég valószínűtlen, hogy nem találunk olyat ami tetszik. Illetve ami még gyakori kezdés, a közismert francia számok. Mint pl. :

3.Hogy javítsam a hibáimat?
A legjobb, és hatékonyabb mód nyilván egy anyanyelvi beszélgetőpartner, aki javítani tud minket. Nagyjából bármilyen nyelvtanulásos közösségben találhattok partnereket, akik szívesen gyakorolnak veletek, és segítenek javítani. A legelső dolgotok, egy mikrofon beszerzése, onnantól fogva már nyitott az út, számtalan emberrel vehetitek fel a kapcsolatot, kérhettek segítséget. Persze itt is megfigyelhető egy-egy nép között a különbség, nekem pl. többször volt negatív tapasztalatom, mikor francia anyanyelvűvel gyakoroltam, ők akkor is gyakran kijavítanak, ha keveset rontasz, csak hogy mutassák, hogy ez nem könnyű nyelv, míg az olaszokat sokszor többször is meg kellett kérni, hogy javítson, és ne a régit hagyja berögzülni.  Mindenféleképpen sokat segít, ha van valaki, aki hallja amit mondasz, és úgy javít.

De mi a helyzet, ha nincs mellettünk senki aki javíthatna. Az egyik legegyszerűbb verzió, hogyha egyszerűen felvételt készítünk a mi mondatainkról, a mi kiejtésünkről, és aztán az eredetit meghallgatva, a miénkkel összevetve, a szövegben aláhúzzuk, megjelöljük azokat a részeket amit tévesztettünk, ahol máshova kéne tenni a hangsúlyt, vagy zárójelbe tenni a betűket, amit elharapunk, és nem ejtünk, vagy kötőjelet tenni azok közé, amit szinte egyben ejtünk. Ha nincs mivel rögzíteni, ezen az oldalon erre kaptok egy jó kis lehetőséget. Megkönnyíti a dolgot. Csinálhattok videót webkamerával, felvehetitek ahogy beszéltek, feltehetitek youtube-ra, és kérhetitek, hogy javítsanak, írjanak véleményt, hogy megy hogy nem. DE!! Ha nem tudod, vagy nehezen viseled a kritikát, óvatosan próbálkozzunk ezekkel. Vagy. Előre tisztázzuk a játékszabályokat magunkban. A rosszat nem vesszük figyelembe, csak a jót. Akármennyire is csalás, a lényeg, hogy a nyelvtanulásunkat segítse, ne nehezítse amit csinálunk.

Aztán ami még segíthet. English Central. Nem tudom, ki mennyire ismeri. Hasznos kis oldal, végig követhetitek a fejlődéseteket, folyamatos visszacsatolást kapva arról, mit és mennyit tanultatok. Videókat tudtok nézni, különböző nehézségi szinten (ezeket jelölik is), mialatt a videót nézitek mondatokként (!!! – nem szavanként) látjátok a szöveget, miközben halljátok is, és kép is társul hozzá, majd a tanulásos részben szavakat, kifejezéseket gyakoroltat be, tanultat veletek a videóból, és a végén egy kiejtéses részben tudjátok gyakorolni a használatot is. Hasznos, jól kialakított rendszer, nagy segítséget jelenthet. (Halálos Iramban 5 részével gyakorolhattok)

http://www.englishcentral.com/video/11384/fast-five

4.Elakadtam, hogyan tovább ? Hogyan tökéletesítsem a tudást?
Bár a legtöbb nyelvkönyv – főleg az önálló tanulásra készítettek már azzal kezdenek, hogy a kiejtéssel kapcsolatos szabályokat ismertetik, sokan ezeket a fejezeteket átugorják, vagy elolvassák, de később úgyse hasznosítják amit olvastak. Ezt a legelején nem árt elolvasni, de tény is való, hogy valószínűleg akkor ebből keveset profitálunk. Viszont azon a szinten,mikor már tudjuk az alap szabályokat, de valami mégsem megy, jól jöhet ezeket újra elővenni, vagy akár bonyolultabb magyarázatokat keresni. Ugyanis. Ha csak nem vagyunk énekesek, vagy logopédusok a beszédet magától értetődőnek vesszük, és sokszor a kiejtési problémáinkat, sajátosságnak, különleges személyiségjegyekként kezeljük. Márpedig a hangképzésnek technikája, szabályai, és könnyen használható stratégiái vannak. Ha nem birkózunk egy-egy hangzóval keressünk videót, grafikont, leírást, ami elmagyarázza nekünk a használatot. Itt sokszor nyakatekert magyarázatokkal találkozhatunk, hogy hogyan tartsuk a nyelvünket, hogy vegyünk levegőt, és mit rezegtessünk, vagy mit nem. Ez furcsa lehet, és zavarba ejtő, hogy úristen, most nekem tényleg ezt kellene csinálnom? De a válasz erre az, hogy igen, és hogy megéri. A legfontosabb eszközünk itt legtöbbször egy tükör, amiben láthatjuk, hogy azt csináljuk-e amit mondtak, vagy sem. Érdemes felvenni előtte ahogy kiejtünk egy szót a nehéz hangzóval, és nézni (!!!) közben a szánkat, illetve utána mikor helyesen, odafigyelve ejtjük ki. A különbség kézzel fogható (ez esetben hallható), és nem utolsó sorban büszkeséggel, de mindenképpen jó érzéssel tölt el, hogyha sikerül megcsinálnunk.

Ami még ide tartozik, és hasznos lehet amellett, hogy vicces, a szegény alábecsült nyelvtörők. Számtalan létezik belőlük, és tucatnyit tudunk magunk is készíteni. Segít, mert hasonló alakú szavakat egymás után ejtesz ki máshogy, ezzel jobban érzékelteted magadnak a különbséget, és hamarabb rögzül a különbség. Főleg hogyha olyan szavakat gyakorolsz, amik mondjuk egymás zöngés-zöngétlen párjai, és csak egy lépés van a képzésükben ami teljesen más hangzóvá alakítja őket. (magyarban b/p, g/k stb..) Illetve ezek segíthetnek a hasonló alakú szavak jelentésének megjegyzésében, ne keverjük pl. az angol expect (vár), és except (kivéve) szavakat. Vagy a bold-bald szavakat.

Azoknak, akik már tudnak angolul, és egy másik nyelvet akarnak tanulni, nagy segítséget jelenthet, ha olyan leírást keresnek, ami az angol anyanyelvűeket tanítja a kiejtésre. Érdekes lesz látni, hogy mondjuk egy francia esetében, mennyit küzdenek az „r” hanggal (mert az angol ugye harapja), míg nekünk magyaroknak az meg se kottyan. Ez egyrészt megmutatja, hogy ha valami nehézségünk akad is, másnak akár sokkal több , mert a magyarban található meg a legtöbb és legkülönfélébb hangzók. Másrészt egy teljesebb képet ad a nyelvről, hogy egy másik szemszögből látjuk a megközelítést. Visszatérve az előző példára, magyaroknak nem tanítják, hogy jah a franciában erős az „r”, és sokszor akár ezért nem is figyelünk rá, és automatikusan ejtjük ahogy tudjuk, míg ha találkozunk egy ilyen példával, egyszerűen tudatosul bennünk, hogy ezt ugyan úgy kell használni, és utána már arra is figyelünk.  (Persze ez nem csak magyar-angol + más nyelvvel működik, bármilyen nyelvvel amin már értesz olyan szinten, hogy egy ilyen magyarázatot megérts.)

5. Nem találok olyan szöveget, ami mellé hanganyag is van. Mit csináljak? Honnan tudjam, hogy kell kiejteni?

Használd a netet. Keress olyan online felületet, vagy letölthető programot, ami a segítségedre lehet, ami kiejti a szót, kifejezést, vagy mondatot. Az egyik legjobb ilyen : Fordít is, de simán ki is ejt, szóval bármilyen szöveget bemásoltok, felolvassa azt.

Fontos a kiejtés, és fontos gyakorolni, a legelejétől kezdve.Játékok amik segítenek :

Angol 
Több kiejtéssel kapcsolatos feladat. http://www.manythings.org/pp/
Találd meg az utat a labirintusban, az alapján, hogy melyik 3szótagú szóban van az első szótagon a hangsúly : http://www.englishexercises.org/makeagame/viewgame.asp?id=358
Lődd ki a szörnyet annál a szótagnál ami a hangsúlyos : http://elt.oup.com/student/englishfile/intermediate/c_pronunciation/nef_int_stressgame?cc=hu&selLanguage=hu-ed -s -es : http://www.englishexercises.org/makeagame/viewgame.asp?id=359
folytatása : http://www.englishexercises.org/makeagame/viewgame.asp?id=364
Melyik szótagon van a hangsúly : http://www.englishexercises.org/makeagame/viewgame.asp?id=356
Eszkimós - google-s hangfelvevős-ellenőrzős : http://easywaytest.com/

Francia :
Sok kiejtést segítő feladat : http://www.maxetom.com/jeux_lecture/son_u2.php

Jobbnál-jobban hangzó nyelvtanulási stratégiákat, módszereket ismerhetünk meg, ha valaha is nyelvtanulásra adjuk a fejünket. Úgy gondolom, hogy a helyzet sokkal egyszerűbb, mint ahogyan azt próbálják megfejteni, a különböző megközelítések meg sokkal több időt vesznek el, mint amennyit segíteni tudnak.

A nyelvtanulást úgy kell kezelni, mint egy kapcsolatot, és minden nyelvre úgy kel tekinteni, mint egy barátra. Mért mondom ezt? Gondoljunk csak bele. Ha találkozunk egy személlyel, az lehet elsőre szimpatikus, vagy épp abszolút elviselhetetlennek tűnő személyiség. Első látásra beleszerethetünk valakibe, de ugyan ilyen gyorsan vonhatunk le negatív következtetéseket, és könyvelhetünk el valakit az ősi ellenségünkként. Ugyanez van a nyelvekkel, van, amelyik elsőre szimpatikus, amelyikbe rögtön beleszeretünk, vagy épp olyan, amit utálunk, és nem vagyunk hajlandóak esélyt adni neki.

A nyelvtanulás nem egyszerű, és nem köthető egy adott időintervallumhoz. Ha te tanulsz egy adott évig, és elérsz egy adott szintet, és azt annyiban hagyod, szép lassan elfelejtesz apróságokat, kifejezéseket, használatot, majd lassan akár az alapvető törvényeit is a nyelvnek. Arról nem is beszélve, hogy a változásokat, és újításokat magunktól nem tudjuk kitalálni. De hát gondoljunk csak bele. Ha megismerünk valakit, és barátok vagyunk, minden nap beszélünk, minden érzéséről tudunk, bármi történik vele, megosztja velünk, van egy jó kapcsolatunk. Ha ez megszakad, nem követjük a változásokat, nem beszélünk minden nap, bizonyos idő múlva, ha elkezdünk beszélgetni, sok mindent elölről kell kezdeni. Rákérdezni dolgokra, apróságokra, amikre talán emlékszünk valamennyire, de már elfelejtettük. Mint a nyelvnél. Ha nem foglalkozunk vele, elfelejtjük, és rémlik, hogy mit és hogy kell használni, de már nem olyan tiszta a kép, és közel se olyan egyértelmű.

Szóval hogyan is tanuljunk, és mi a lényeg?
Kezeljük úgy a nyelveket, mint embereket.

1. Ránézésre lehet egy véleményünk, de ne hagyjuk, hogy az befolyásoljon.

Csak mert egyszerűnek tűnik az angol, mert mindenhol azzal találkozunk, és mindenki ismer egy csomó angol szót, már csak abból kifolyólag is, hogy sok szót átveszünk és használjuk a mindennapokban is, ha jobban megismerjünk, minél fentebb szintre jutunk el – minél többet tudunk meg róla, annál angolosabb és egyben nehezebb szerkezetekkel, furcsaságokkal találkozunk. Vagy másik példa a nem-latin betűs nyelvek esete, mikor megijedünk, hogy furcsa, és mennyire más, biztos mennyire bonyolult. Mint ahogy könnyen elkönyvelhetünk bárkit az előítéleteink miatt valamilyennek, miközben nem is feltétlen olyan.

2. Nem kell rögtön belevetni magunkat a sűrűjébe.
Az a tapasztalatom, hogyha valaki odáig jut, hogy nah akkor most megtanul egy nyelvet, minél gyorsabban akar eljutni arra a szintre, hogy meg tudjon szólalni, és tudjon valamit mondani. Nem véletlen, hogy azzal szokták kezdeni, hogy megtanulod, hogyan mondod azt, hogy hogy hívnak, hány éves vagy, honnan jöttél, idő kifejezése, családtagok, egyszerű leírások ki milyen, vagy általános dolgok, mi a foglalkozásod, mit csinálsz szabadidődben stb... Ennek egyetlen egy értelme van, hogy sikerélményt ad, ha már legalább egy mondatot ki tudsz nyögni a célnyelven. De. Ha megismerünk valakit, vele se ugrunk bele a közepébe, és beszéljük meg vele, hogy épp milyen volt az estéje a párjával. Ahhoz el kell telnie egy kis időnek, hogy megnyíljunk a másik felé. Hogy megismerjük milyen a stílusa, mit szeret, mit nem, mi az, ami esetleg idegesíti, hogy kell bánni vele. Ilyen a nyelvtanulás is, a nyelven tükröződik az emberek stílusa, az ország, terület sajátosságai, ahol azt beszélik, és használják.

Megtanulhatsz olaszul, és gyakorolhatod a neked tetsző mondatokat, ha a stílus, és a gesztusok, az eltúlzott arcmimika, és testbeszédről egy kicsit se tudunk, sose fogunk olaszként beszélni, csak olaszul.

Ha nem tudjuk, hogy mennyire lusták, hogy mi az a szieszta, és hogy alapjában véve mennyire könnyen veszik a dolgokat, akkor könnyen indulhatunk ki abból, hogy egy szerkezetet próbálunk felépíteni a fejünkben a nyelvről, és meg fogunk kavarodni a sok kivételtől, és zavarodottságtól. Míg ha alapjában véve úgy közelítünk, érteni fogjuk. Ugyanez bármelyik arab nyelvnél például. Ha nem ismerkedünk meg azzal, hogy a család mit is jelent, mennyi szerepe van a férfiaknak, és a hitüknek, Allahnak mindenhez, nagyon sok kifejezést, és alap nyelvtani sajátosságot sokkal nehezebben sajátíthatunk el.

Ha olyan barátunk van, aki hívő, és a vallása miatt nem eszik, mondjuk egy adott dolgot, akkor tudjuk, hogy hogyan viszonyuljunk hozzá, és sokkal hamarabb megértjük, hogy mért mond nemet arra az ételre, mintha nem tudunk róla. Igaz?  Ha nem tudjuk hogy az indonézek mennyire szeretnek élni, és mennyire pozitívak, nem értjük, hogy mért nem találunk arra példamondatokat az indonéz nyelvkönyvben hogy rosszul vagyok. De ha beszélünk egy indonézzel, ő rögtön elmagyarázza, hogy mindegy mennyire rossz a helyzet, ők legtöbbször azt felelik, hogy jól, vagy nagyon jól vannak.

Szóval, ha meg akarunk tanulni egy nyelvet, először szánjunk egy kis időt arra, hogy megismerjük az ő nézőpontjukat, az ő kultúrájukat.

3. Támadás minden nézőpontból.
Ha van egy jól működő kapcsolatunk valakivel, akkor az legtöbbször nem arról szól, hogy beszélgetünk neten, és ennyi. Ahhoz hozzátartozik, hogy beszéljünk, hogy találkozzunk, szórakozzunk, vagy épp ha baj van ott legyen, tanuljunk egymástól, vagy alkalmazkodjunk egymáshoz. Nyelvtanulásra lefordítva. Nem lehet csak írni, olvasni, vagy hallgatni a nyelvet. Nem tanulhatunk meg úgy egy nyelvet, hogy csak filmeket nézünk, zenéket hallgatjuk, és szórakozunk. Ad egyfajta nyelvtudást, de sok helyzetben nem fogjuk tudni, hogy mit csináljunk, és milyen szerkezeteket használjunk. Egy hivatalos környezetben, vagy épp írásban használatos szerkezeteket nem fogunk ismerni. Nem lehet teljes, és igazi nyelvtudásnak tekinteni, mint ahogy azt, akivel csak szórakozunk, mi se hívjuk barátnak, csak havernak. A barátsághoz, vagy szerelemhez, házassághoz több kell. Én például az angollal való kapcsolatomra szoktam úgy tekinteni, mint egy házasságra. Minden nap kapcsolatban vagyunk, szórakozunk (filmet nézek, dalokat hallgatok, tv-műsorokat nézek), tanulok tőle (keresztrejtvényt fejtek, tudományos cikkeket olvasok), megnyugtat, és kikapcsol (regényt olvasok), tudja, és megérti hogy mit érzek ( ki tudom fejezni az érzéseimet, mindegy mit érezzek), de van hogy utáljuk egymást, és nem értem (egy-egy igazán tipikus angol szerkezet esetében), mégis elválaszthatatlan kötelék van közöttünk, és ez nem múlik el csak úgy egyik napról a másikra.

Ha átgondoljuk, hogy milyen is a kapcsolatunk egy adott nyelvvel, hamarabb lehet orvosolni a különböző problémákat is, amivel találkozunk. Mindegy hogy ez olvasás, hallgatás, írás, vagy nyelvhasználat, esetleg épp szókincs problémát jelent. Csak tudjuk, hogy mihez hogy állunk hozzá, és ismerjük fel, ha valakivel úgy viselkedünk, ahogy nem kellene.

Például. Mindig utáltam a németet, úgy gondoltam, hogy az durva, szögletes, túl merev nekem. Mind történelem, német mentalitás, és szokások, hagyományok alapján valahogy ezt szűrtem le. Aztán az egyik kedvenc musicalemet meghallgattam németül. És rájöttem, hogy szép, és finom, és gyönyörű is tud lenni, még engem is meglepett a nyelv és a hangzás lágysága a megszokott német durvasághoz képest. Új esélyt adtam neki, és az óta már látom benne a szépet is, a durva és merev szabályok, és sajátosságok mögött. 

4. Múlt, jelen, jövő.
Sokszor, ha valaki már egy ideje foglalkozik a tanulandó nyelvvel beleesik abba a hibába, hogy már nem tud annyi újat mutatni neki a nyelv, nem foglalkozik vele annyit, és inkább más fele nyit, és mást kezd el tanulni. Megszűnik a motiváció, és szép lassan elkezd kopni a tudás. Illetve a másik probléma, mikor elég sok mindent értünk, de nem mindent, de már elfogadtuk, hogy nem érthetünk mindent, és elég, ha elfogadjuk, és megtanuljuk a szabályt, ahogy van.

Ha van egy barátunk, akivel már jól elvagyunk, mindent tudunk róla, mindennapi történéseket, sok újat nem tud mutatni, ha jön valaki új ember, új személyiség, könnyen fordulunk felé, és evesebbet foglalkozunk a korábbi barátunkkal, és ilyenkor eltávolodunk. Vagy nem értjük, hogy mit miért csinál, elfogadtuk, hogy ő milyen, de nem akarunk mélyebbre nyúlni, és jobban megérteni mit miért csinál.

Múlt és jelen. Foglalkozzunk vele. Akár ahogy a barátodnál is, ha meg akarod érteni mit miért, csinál, sokszor múltbeli történésekhez, eseményekhez kell visszanyúlnod, amik hatottak rá, ugyanez figyelhető meg a nyelveknél. Sok-sok példa van, és kivétel, aminek logikus, vicces, vagy épp meghökkentő sztorija van, hogy miből, és hogyan keletkezett. Ezeknek érdemes utána nézni, mert furcsa, érdekes, és sokszor egy újabb löketet tudnak adni. Szóval, ha már megérted az angolt, és kevés az új lehetőség, tessék bátran belevetni magadat egy Shakespeare műbe. Utánanézni, hogy milyen alakja volt régen egy-egy szónak, és abból hogyan lett a mai alak.

Vagy épp múlttal, történelemmel ismerkedni. Ha megismerjük a francia-angol kapcsolatokat, megértjük mért is olyan nagy a behatás, és mennyi angol szó van, aminek francia az eredete.

Mint ahogy ha külföldiként magyart tanulunk, és tudunk törökül, furcsának tarthatnánk a sok hasonlóságot, de ha történelmet tanulunk, hamar megtaláljuk a kapcsolatot, és látjuk, hogy mi és honnan is következik egymásból.

Ha valakivel már jó kapcsolatban vagyunk, újabb lépés lehet a kapcsolatunkban, hogy bemutatjuk a barátainknak, a családtagjainknak. A furcsa nagynéninek, vagy az öreg és bölcs nagypapival. Lefordítva. Ha már tudunk egy bizonyos szinten beszélni, új löketet adhat, ha megismerjük a furcsa nagynénit, mint az angolnál a cockney, a külföldi akcentusú rokont – a különböző térségek akcentusai közötti különbséget, vagy a bölcs nagypapit, mint az irodalmi nyelvezete az adott nyelvnek mondjuk.  

 Jövő. Ha nem maradunk kapcsolatban, lemaradunk arról, mi is történik a másikkal, és azt vesszük észre 3 év múlva, hogy jól menő sikeres cég elnökeként, már semmit se tudunk a jelenkori énjéről, csak arról, hogy mi volt. Ha nem foglalkozunk egy nyelvvel, nem követjük, nem használjuk, nem fogjuk érteni, hogy mi az a WTF rövidítés, vagy mit jelent a goggle mint ige egy angol mondatban. Foglalkozni kell vele, és időt szánni rá.
Egy vicces videó Ben Affleck-kel ahogy akcentusokat kell felismernie, és előadnia. 

5. Nem csak barátaink vannak, és nem csak egy barátunk van.
Csak azért, mert van egy barátunk, nyílván másokkal is beszélgetünk, másokkal is van valamilyen kapcsolatunk. Ez a nyelveknél is igaz. Csak mert egy nyelven elég jól elboldogulunk, az nem jelenti azt, hogy mással nem lehetne foglalkozni, másik nyelvvel ismerkedni. Nyílván nem lesz ugyanolyan a tudásunk az adott nyelveken, de erre nincs is szükség. A barátaink se ugyanolyanok, és a haverok se.

Másik alapvető dolog amit hajtogatnak, és amit mindenki mondogat, hogy ne tanuljunk egyszerre több nyelvet. Nyílván ez abból fakad leginkább, hogy az embereknek általában kevés a szabadideje, főleg nyelvtanulásra szánható, és nehezen osztják be ezt okosan, és így általában napi fél – 1 órák jutnak, és hát abba több nyelvet belezsúfolni elég nehéz. Illetve ha mégis van időnk, sokan keverik a nyelveket. De ez csak fókuszálás kérdése. Amíg nem alakul ki egy ilyen „átkapcsolás” gomb az agyunkban, mielőtt foglalkozunk egy nyelvvel, azt tudatosítsuk magunkban. 

Ha ez megtörténik, valószínű, hogy az adott szabályok, és szavak is jó helyre raktározódnak el, és kevésbé keverjük. Ha nem figyelünk, csak beszélgetünk össze-vissza több haverral, utána kavarhatjuk, hogy ki volt Metallica koncerten, ki az aki épp most szakított a csajával, és ki volt csak kibukva a párjára. De minél jobban ismerünk valakit, annál kevésbé valószínű, hogy kevernénk egy dolgokat. Ez legtöbbször a az olasz-spanyol tanulók között szokott látszani. Hasonló szavak, ugyanazzal a tővel, de különböző nyelven. Ha foglalkozol vele, egy idő után automatikusan érzed, hogy az o végűnek olasz, az e végűeknek spanyol hangzása van. Mint ahogy a hollandot, svédet, vagy németet is keverheted elsőre, vagy az elején, de minél jobban megismered a nyelvet annál hamarabb helyezed el automatikusan is jó helyre, jó nyelvhez a szavakat.

6. Alkalmazkodunk, de nem feltétlen változunk, viszont nem árt nyitottnak lenni.
Tanulhatunk bármilyen nyelvet, egy dolgot nagyon fontos megérteni, és megjegyezni. Hogy ne akarjunk mindent szabályosan, és úgy használni, ahogy az le van írva a nagy könyvben. Ezt legegyszerűbben úgy tudjuk megérteni, ha megfigyeljük, hogy mennyi különböző neve van a krumplinak is csak akár attól függően, hogy hol nőttünk fel, vagy éppen nekünk mi tetszik. Én sose mondom azt, hogy burgonya, nekem az mindig krumpli. Csak azért mert az angolok használnak olyan kifejezést, hogy :it’s raining cats and dogs. (Kutyákat és macskákat esik :D – Nagyon esik), Attól, még ha nem tetszik, és nem szimpatikus úgy se fogod használni. Egy nyelvet nem használni kell megtanulni. Azt nem mondhatja meg neked senki hogy mit és hogy használj, mint ahogy azt sem, hogy mit és hogyan cselekedj egy kapcsolatban. A nyelvet megtanulni kell, és aztán használni. Tudd, hogy miből építkezhetsz, és aztán a saját stílusodnak megfelelően használd a nyelvet. Ha visszahúzódó, és csöndes típusú lányt próbálsz meg megtanítani a francia szlengre, és káromkodásra, lehet nagyon okos, és eminens tanuló, megtanulhatja, de valószínű, hogy sose fogja használni. (Matrixban lévő francia káromkodásos rész :) )

Ne erőltessünk semmit. Ha valami passzol hozzánk, használjuk, ha nem, akkor meg tudjunk róla hogy létezik, de nem kell feltétlen használni. De fontos, hogy mindig legyünk nyitottak. És bátrak. Játszunk, és használjuk amit tanulunk, ne csak szavakat használjunk, tanuljuk meg, hogyan képezik a szavakat az adott nyelven, és merjünk azokkal mi is játszani. Akár kicsi verset írni, szójátékokat alkotni, vagy nyelvtörőket kitalálni.    

Ez elsőre furcsának hangozhat, és abszurdnak tűnhet. De a mindennapjainkat is a különböző kapcsolataink határozzák meg. Mért ne tekintenénk a nyelvekre is úgy, mint egy-egy kapcsolatunkra? Ugyanannyira sajátosak, és különlegesek, és eltérőek, mint az emberek.  És az ne zavarjon meg minket, hogy bizonyos nyelvek között előfordulhat, hogy nagyon sok a hasonlóság, (nyílván, azért mert akár egy nyelvcsaládba tartozik.) De attól, mert egy nyelvcsaládhoz tartozó 3 nyelvet is tudunk (spanyol, olasz, francia), még nem jelenti, hogy azok ugyanolyanok is lennének. Csak azért mert van 3 plázacica ismerősünk, különböznek a személyiségjegyeik. Az egyik hangosabb, a másik szenvedélyesebb, a harmadik fölényeskedőbb.

Egy kis érdekesség, hátha megtetszik valamelyik, Tarzan több nyelven :)

Manapság divat lett nyelvet tanulni, persze a felgyorsult világunknak köszönhető, rohanás, felszínesség, és most-és-rögtön-mindent hozzáállás itt is megfigyelhető. Ha olvasunk egy cikket, ami egy nyelvtanuló sikerességéről szól, két lehetőség adott. Vagy a - fogtam magam, elutaztam, új életet kezdtem, és sikeresen megtanultam az X nyelvet, vagy az – elhatároztam, és 2-3-4 hónap alatt megtanultam Y szinten az X nyelvet. Persze általában mindkettő azzal kezdődik, hogy rossz tapasztalatok voltak, vagy megmondták, hogy sose fogok tudni levizsgázni, avagy persze az ellentét, hogy - persze az egész család nyelvészekből áll szituációt a kiindulási pont. Persze motivációnak, egy-egy újabb löketnek ezek kitűnőek, én mégse szívlelem ezeket a cikkeket.

Az lett a lényeg, hogy gyorsan, kevés idő alatt, és lehetőleg minél kevesebb energiát igényeljen.

A másik, ami zavaró lehet, a hogyan, miként, és kinél kérdés. Mert, hogy ezzel kapcsolatban is számos tippet kapunk, kezdve a semmi dolgom sincs, csak alszok, és közben hallgatom a nyelvleckéket, a különböző agyféltekés, tudatalatti tanuláson keresztül, lassan már azt érzi az ember, hogy egy bizonyos összegért nyelvtudást vásárolhat. És ha azt még nem is, nyelvvizsgát képest már most is, ugye.. 

Szóval mit is akarok én itt egy újabb nyelvtanulásos bloggal? Egy kis segítséget nyújtani, ha elakadunk az úton, ötletet adni, motivációt találni, új módszereket.

Mióta komolyan elkezdtem foglalkozni a nyelvtanulással, és nyelvtanítással egy hét nem telt el úgy, hogy újabb – és újabb ötletekre ne találtam volna, akár tapasztalatokból, akár saját kútfőből fakadóan.

Ha most azt írnám, hogy 20 éves vagyok, évek múltán ez zavaró lehet, szóval az egyszerűség kedvéért, 92.ben születtem, és igen, nem vagyok túl idős, sokak számára túl fiatal is ahhoz, hogy tanítsak, vagy, hogy ezt elfogadják tőlem. Ez egyéni döntés, elfogadom, sajnos ez ezzel jár. Biztos eljön majd az a pillanat, mikor meg már túl öregnek tartanak majd ahhoz, hogy aktív, mindennapi, tényleg használatos nyelvtudást átadhassak. J
Visszatérve. 20 éves vagyok, gimnazista, érettségi jövőre. Remélhetőleg. Kéttannyelvű gimnáziumot végzek, ami egy óriási löketet adott abban, hogy merre is vegyem az irányt.  

A nyelvszeretetem nem tudnám megmondani mikorra, nyúlik vissza, az első konkrét sikerélményem, és az érzés, hogy én ezt szeretem, az az egyik általános iskolai tanárnőmhöz fűződik, aki azzal kezdte az első óránkat, hogy mi vagyunk a rosszabb csoport, és azért kerültünk ide, mert vagy nem vesszük komolyan, amit csinálunk, vagy hülyék vagyunk. Mert, hogy a történet röviden annyi, hogy felmérőt írt az osztály, az eredmények alapján 2 csoportba kerültünk. 3an voltunk lányok a rosszabbik csoportban, ebből én és az egyik másik lány alig néhány ponttal maradtunk le a másik csoporttól. Ez a kezdetben kis szakadék, az idő múlásával egyre nagyobbá vált, míg utolsó évben, mikor alapfokúzni szerettem volna (amit csak a másik csoport csinálhatott) nyáron 2 tankönyvet kellett átvennem, hogy átkerülhessek.

Gabi nénit kevesen szerették. Hogy ez csak az osztályra volt igaz, vagy amúgy az egész iskolára, azt nem tudom. Szigorú volt, és követelt, így magától értetődő volt, hogy én imádtam. :) A kezdeti angol tantárgy kedvelése lassan, de biztosan egy hihetetlen mértékű imádatba csapott át, majd lassan átvette az irányítást az életem felett.

10 éves koromban kezdődött egy betegség a lábammal, ami miatt sok időt töltöttem kórházban. Sokat voltam magántanuló. Megtanultam egyedül tanulni, és azóta is ezt teszem. Voltak időközönként magántanáraim, de annyi órát-amennyit kellett volna, nem tudtak volna megfizetni a szüleim.

Mivel nem tudtam bejárni a suliba, otthon voltam, de unatkoztam, kezdetben ezért vált az osztálytársaknak történő órai anyag magyarázata, és korrepetálások tanítássá, majd 18 éves koromban elköltöztem otthonról, így már szükségessé is vált, hogy valamiből meg tudjak élni. Most már 4 éve tanítok, angolt, fél éve franciát is. Emellett számtalan másik nyelvet tanulok, és az angollal és franciával is nagyon sokat törődök.

Néhány hónapja döntöttem el, hogy nem az ismerőseimet fárasztom az állandó nyelvtanulással, és különböző nyelvekkel kapcsolatos hírek, képek kiposztolgatásával, hanem saját oldalt készítek. Most még Facebookon nyomolunk, de tervben van egy rendes honlap elkészítése is, csak hát túl sok az ötlet, és elképzelés, amit meg akarok valósítani.  Addig is az oldal: www.facebook.hu/knyelvtanulas.

És hogy miért is kupu-kupu nyelvtanulás ?
A kupu-kupu egy indonéz szó, (mellesleg az egyik kedvencem is, de az talán kevésé lényeges most), és a pillangó megnevezését takarja. Mióta imádom a nyelveket, azóta nem telt el nap, hogyha nyelvtanulással foglalkozom, közbe ne azt érezzem, hogy szárnyalok, és mindent megtehetek, hogy bármit elérhetek, és bármire képes vagyok. Ezt az érzést szeretném másoknak is átadni, és segíteni, hogy megtalálja mindenki a saját útját.

A nyelvtanulás nem egyszeri, egy módszerrel tanulható, vagy egy honlap segítségével működő dolog. Amit én csinálok, és szeretnék, az minden összegyűjtése. Az FBos oldalon is ezt csinálom. Különböző nehézségű, és szintű, témájú cikkeket, képeket, oldalakat, feladatokat, filmeket, zenéket, vagy bármilyen más témájú segítséget megosztani.

Nyitott vagyok minden téma felé, szinte bármi érdekel, és igyekszem olyan nyelvtanulásos posztot készíteni ami másnak is tetszik és hasznos. A kérdés itt nem az, hogy mik a korlátok, és mi az, ami megtalálható, hanem hogy téged mi érdekel, és téged mi indítana el a nyelvtanulás útján. Mert ha az épp egy sztárral készült interjú, amiből megértesz egy keveset és sikerélményed lesz, vagy egy játék, amiben pókembernek segítesz legyőzni Octopust azzal, hogy angol szavakat teszel ki, akkor csináld azt, tanulj azzal, egyetlen egy dolog fontos, hogy élvezd, és szeresd, mert akkor élménnyé, emlékké válik, és sokkal kevésbé valószínű, hogy eltűnik az életedből. :)

Itt is, és az oldalon is, mindenki levelét szívesen várom, legyen az kérés, kérdés, ötlet, vagy segítségkérés. Szívesen segítek, és remélem, sokan felfedezitek azt a kis segítséget, ami szárnyakat adhat a nyelvtanulásban. :)

(Jah és persze a Pókemberes játék : http://www.funenglishgames.com/spellinggames/spidermanspelling.html)